A nevem Eszter, és bár a szüleim csak két utcányira laknak tőlünk, mégis úgy érzem, mintha teljesen egyedül lennék az anyaságban. A férjemmel, Gergővel mindketten dolgozunk, és a kisfiunk, Marci mellett néha már azt sem tudom, hol áll a fejem. Néha azon gondolkodom, vajon hol rontottuk el, hogy a saját családom helyett idegenekre kell bíznom a gyermekemet.