Egyetlen pillanat alatt omlott össze a bizalmam, amikor anyósom nem fizette vissza a kölcsönt. Két tűz közé kerültem: a férjem és az édesanyja között őrlődtem, miközben a pénz mindent megmérgezett. Vajon hol húzódik a határ a családi segítség és az önfeladás között?
Azt hittem, a legjobb barátnőm, Ágnes örökre mellettem lesz. Mindent megosztottunk, egymás támaszai voltunk, míg egy nap rá nem jöttem, hogy éveken át becsapott és meglopott. Most már csak azt kérdezem magamtól: tényleg ennyire vak voltam?
Mindig is próbáltam megérteni a fiamat, még akkor is, amikor mások már rég feladták volna. Most viszont egy olyan pontra jutottunk, ahol nem tudom, hogy az anyai szeretet elég-e ahhoz, hogy megoldja a problémákat. Vajon hol van az a határ, ahol már nemet kell mondanom?
Egy szűkös hónap közepén, amikor már a kenyér ára is vitát szül, a párommal úgy döntöttünk, külön polcokra tesszük a hűtőben az ételeinket. Azt hittem, ez csak egy átmeneti, vicces megoldás lesz, de hamarosan rájöttem, mennyire mély sebeket ejthet egy ilyen apróság. Most már csak azt kérdezem magamtól: tényleg megéri a pénz miatt így elhidegülni egymástól?
Egyetlen gyermekem, Gergő, már régóta felnőtt, mégis újra és újra hozzánk fordul segítségért. Feleségemmel, Klárával mindent megtettünk érte, de most úgy érzem, eljött az a pont, amikor választanom kell a szeretet és a határok között. Vajon hol húzódik a szülői felelősség határa, és mikor kell elengedni a gyermeket?
Egyetlen este alatt omlott össze minden, amit a házasságomról hittem. Kiderült, hogy Gábor hónapok óta titokban pénzt ad a volt feleségének, miközben nekem azt mondta, nincs prémiuma. Most már nem tudom, kiben bízhatok – és hogy hogyan tovább.
A férjemmel minden hétvégén utazunk a szüleihez vidékre, hogy segítsünk a kertben. De míg mi dolgozunk, a sógornőm csak ül, és mégis ő kapja a pénzt, mi pedig csak egy kis ételt viszünk haza. Vajon igazságos ez? Meddig tűrjem még ezt a helyzetet?
