Egy forró júliusi délután anyósom egy vödör túlnőtt uborkát nyomott a kezembe, miközben sógornőm, Eszter, tökéletes apró uborkákat kapott. Megalázottnak és mellőzöttnek éreztem magam, de a családi feszültségek és váratlan összetartozás pillanatai végül ráébresztettek, mennyit számít az önbecsülés és a szeretet. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg kiállni magamért és újraértékelni a családi kapcsolatokat – egy vödör uborka árnyékában.