A nevem Eszter, és soha nem gondoltam volna, hogy a saját férjem lesz az, aki a legmélyebben megbánt. Egyetlen nap alatt minden, amit a családunkért tettem, semmivé vált, amikor ő szó nélkül elvitte az egész heti főztömet az anyjának. Ez a történet a láthatatlan női munkáról, a határok meghúzásáról és arról szól, hogyan tanultam meg kiállni magamért.