Az apám halála után a családom széthullott, én pedig egyedül maradtam a legnagyobb titkommal: gyermeket vártam. Anyám elment anélkül, hogy tudta volna, nagymama lesz, és a kimondatlan szavak örökre bennem maradtak. Vajon ha elmondtam volna neki, másképp alakult volna minden?
Öt évvel ezelőtt, egyetemista koromban, váratlanul anya lettem. Fiamat, Leventét, a szüleimre bíztam, mert azt hittem, később majd lesz időm rá. Egy tragédia után döbbentem rá, mit jelent igazán anyának lenni – és hogy mennyi mindent elveszítettem.
Minden egy veszekedéssel kezdődött a konyhában, amikor azt mondtam a feleségemnek, hogy egyedül akarok elmenni a Balatonra. Nem gondoltam, hogy ez a döntés mindent megváltoztat. Ez az én történetem arról, hogyan kellett mindent elveszítenem ahhoz, hogy rájöjjek, mi az igazán fontos az életben.
Egyetlen döntésem mindent megváltoztatott: elhagytam a családom egy nőért, akiről azt hittem, ő az igazi. Most magányosan élek, a lelkiismeretemmel küzdök, és minden nap azon gondolkodom, vajon lehet-e még valaha jóvátenni a múltat. Ez az én történetem a megbánásról, a családról és arról, hogy mi marad, ha minden elveszett.
Azt hittem, csak hasonlít rá. De amikor rám nézett, és kimondta a nevemet, minden emlék visszatért. Ott álltam a pláza közepén, a múltam és a jelenem között, és nem tudtam, mit tegyek. Vajon lehet újrakezdeni valamit, amit egyszer már eltemettünk?
Mindig azt hittem, hogy jó anya vagyok, de a szívem mélyén tudtam, hogy valami nincs rendben. A fiamat mindennél jobban szerettem, de a lányommal sosem találtuk a közös hangot. Most, hogy mindketten felnőttek, szembe kell néznem azzal, amit évekig tagadtam magam előtt.
A férjem, Gábor, évekkel ezelőtt elhagyta a feleségét és két gyermekét miattam. Akkor azt hittem, hogy a szerelem mindent felülír, de az idő és a bűntudat mindkettőnket utolért. Most, amikor már csak az emlékek maradtak, felteszem magamnak a kérdést: megérte mindez?
A Sparban álltam sorban, amikor megláttam Évát, a volt feleségemet. Teljesen más ember lett, sugárzott belőle az élet, miközben én csak árnyéka voltam önmagamnak. Ez a találkozás mindent felforgatott bennem, és egy váratlan fordulatot hozott az életembe.
Egy átlagos magyar fiú vagyok, aki túl korán házasodott. Egy váratlan szerelem mindent felborított: családot hagytam hátra, hogy kövessem a szenvedélyt. Most, évekkel később, a lelkiismeretemmel küzdök – vajon helyesen döntöttem?
Mindig önálló voltam, sosem kértem segítséget. Most, hogy idős vagyok, magányosan ülök a lakásomban, és minden nap reménykedem, hogy valaki rám nyitja az ajtót. Vajon tényleg jobb volt így élni, vagy csak becsaptam magam?
Anyám temetése után egy régi fiók mélyén találtam egy levelet, amit sosem küldött el. A sorai felforgatták az egész életemet, és rádöbbentettek, mennyire nem ismertem őt igazán. Most már csak a bűntudat és a kérdés maradt: lehet-e még valamit jóvátenni, ha már túl késő?
Egy tragikus baleset után rám marad a kislányom, Liza, akit eddig alig ismertem. Most, hogy elvesztettem Évát, az anyját, kétségbeesetten próbálom bepótolni az elveszett éveket, de rá kell jönnöm: vannak dolgok, amiket nem lehet helyrehozni. Vajon képes vagyok mégis elnyerni a lányom szeretetét, vagy örökre kívülálló maradok az életében?
