Mindig én voltam az, aki mindent elbírt, miközben anyám minden figyelmét az öcsémre fordította. Most, hogy anyu beteg és magára maradt, minden teher rám nehezedik, az öcsém pedig eltűnt a felelősség elől. Ebben a történetben elmesélem, milyen érzés láthatatlan támasznak lenni, és hol húzódnak a lemondás határai.
A nevem Vera, és sokáig azt hittem, hogy csak egy árnyék vagyok mások életében. Még a saját családom is átnézett rajtam, mintha ott sem lennék. Egy váratlan barátság azonban mindent megváltoztatott, és ráébresztett, hogy talán elég, ha csak egyvalakinek számítok igazán.
Egyetlen pillanat alatt omlott össze minden, amikor megtudtam, hogy a férjem és az anyóspám nélkülem vettek fel hitelt. Ebben a történetben elmesélem, hogyan éreztem magam láthatatlannak, és hogyan találtam meg a bátorságot, hogy visszaköltözzek anyámhoz. Ez az én harcom a saját hangomért, és a csalódásom története azokban, akiket a legjobban szerettem.
