Egy nyugdíjas anya vagyok, aki kétségbeesetten próbálja rávenni felnőtt gyermekeit, hogy végre elköltözzenek otthonról. A mindennapi magyar valóságban, anyagi gondok és generációs feszültségek közepette próbálom megtalálni a saját életem csendjét. Vajon önzőség, ha végre magamra vágyom?
A fiam, Gergő, azt kérte tőlem, hogy költözzek ki egy faházba, hogy helyet csináljak az új családjának. Én azonban nem tudtam elfogadni ezt a kérést, és inkább anyagi támogatást ajánlottam fel. Ez a döntés mély sebeket tépett fel bennem, és a családunkban is komoly feszültséget okozott.
Nemrég elváltam, és hatéves lányommal vissza kellett költöznünk anyámhoz. Az ő háromszobás lakása tele van régi, értéktelen tárgyakkal, amiket semmi pénzért nem enged kidobni. Nap mint nap küzdök azzal, hogy a gyerekemnek normális otthont teremtsek, miközben anyám makacsul ragaszkodik a múltjához.
