Apám halála után magamhoz vettem anyámat, Ilonát. Azt hittem, ezzel segítek neki – de a családi feszültségek, régi sebek és saját határaim próbára tettek. Ez az én történetem arról, hogyan tanultam meg újra szeretni, elengedni és önmagamért kiállni.
Azon a reggelen, amikor anyám újra elutasította a reggelit, rájöttem, hogy a családi összetartás csak addig tart, amíg valaki nem kér túl sokat. A testvéreim rám tolták a felelősséget, mert nincs gyerekem, de senki sem gondolt bele, milyen áldozatot hozok nap mint nap. Vajon tényleg az a kötelességem, hogy mindent feladjak másokért?
Gyerekkorom óta tudtam, hogy a családunkban a pénz mindig kényes téma volt. Most, amikor anyánk öregedni kezdett, a testvérem felesége, Ágnes, mindent felforgatott. Vajon tényleg igazságtalan voltam, vagy csak bűnbakot kerestek bennem?
