A nevem Máté, és ez a történet arról a napról szól, amikor elájultam az egész osztály előtt, miközben a tanárom, Károly bácsi, figyelmen kívül hagyta a segélykérésemet. Apám, László, szembesült azzal az igazsággal, amit az iskola nem akart elismerni. Ez a fájdalomról, igazságtalanságról és a csendről szól, ami szétzilálja a bizalmat gyerek, szülő és iskola között.