Zsuzsanna vagyok, és három hónapja csendben élünk az anyósommal. Egy közös döntés a férjemmel, hogy végre magunkra költünk, mindent megváltoztatott. Most már csak azt kérdezem magamtól: megérte-e a boldogságunk ára a családi béke elvesztése?
Egyetlen mondat az apámtól a születésnapi vacsorán örökre megváltoztatta az életemet. Anyám kérésére egy évig mindenki hallgatott, de a csend csak tovább mélyítette a sebeket. Most, az esküvőm előtt, rájöttem, mennyi mindent viszünk magunkkal a családi titkokból.
Hat hónapja élünk ebben a furcsa, fájdalmas csendben, mióta anyósom, Ilona néni, eltűnt az életünkből. A gyerekeim minden nap kérdezik, miért nem jön már a nagymama, de én magam sem tudom, mit mondjak nekik. Ebben a történetben megpróbálom megérteni, hogyan jutottunk idáig, és vajon van-e még visszaút.
Hat hónapja nem láttuk az anyósomat, Ilonát. A gyerekeim minden nap kérdezik, hol van a nagymama, én pedig nem tudok válaszolni. Ez a történet arról szól, hogyan szakíthatja szét egy családot a kimondatlan sérelem és a fájdalmas csend.
Hat hónapja minden reggel a gyerekeim kérdezik: hol van a nagymama? Az anyósom csak néhány utcára lakik, mégis mintha eltűnt volna az életünkből. Ez a történet arról szól, hogyan próbálom megérteni a csendet, ami közénk ékelődött, és hogyan magyarázzam el a gyerekeimnek azt, amit magam sem értek.
Mindig is csendes, visszahúzódó ember voltam, de sosem gondoltam, hogy ez egyszer tönkreteheti a házasságomat. Amikor Gábor elhagyott, azt mondta, megfojtja a csendem, most mégis visszavágyik abba a nyugalomba. Vajon lehet túl nyugodtnak lenni a szerelemhez, vagy a csend néha nagyobb átok, mint gondolnánk?
