Tíz évig éltem együtt a férjemmel és az anyósommal egy szűk budapesti lakásban, abban a hitben, hogy egyszer végre miénk lesz a szabadság. Amikor eljött a várva várt nap, minden reményem szertefoszlott, és rá kellett jönnöm, mennyire elveszítettem önmagam. Most azt kérdezem: van-e kiút ebből a láthatatlan családi börtönből?